A rövid élelmiszerláncok nyújtotta lehetőségek a koncentrálódó élelmiszerkereskedelemben

Kiss Konrád (2017) A rövid élelmiszerláncok nyújtotta lehetőségek a koncentrálódó élelmiszerkereskedelemben. In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, Budapest, pp. 59-73. ISBN 9786155607288

Előnézet

Szöveg
04_Kiss.pdf - Megjelent verzió
Download (8MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az elmúlt évtizedekben mind Magyarországon, mind a világban erős koncentrációs folyamat zajlott le az élelmiszer-kereskedelemben. A gazdálkodók többsége sokszor nem képes élni a méretgazdaságosságra jellemző előnyökkel. Emiatt nem, vagy csak körülményesen tudnak beszállítói kapcsolatot létesíteni a nagy termékmennyiséget forgalmazó üzletláncokkal. A rövid ellátási láncok jelenthetnek kitörési pontot a termék-előállítók számára. A rövid élelmiszerláncok (RÉL) és rövid ellátási láncok vizsgálata azért aktuális, mert az Európai Unió 2014 – 2020 közötti költségvetési ciklusában felértékelődött a rövid ellátási láncok szerepe az élelmezésben, és politikai támogatottságot élveznek. A Közös Agrárpolitika aktuális célkitűzése a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az élelmiszer-ellátási láncban. Magyarország a jelenlegi gazdasági ciklusban a Vidékfejlesztési Program keretén belül tematikus alprogramot hozott létre a rövid ellátási láncok támogatására. Ezen felértékelődés hozzájárult a téma tudományos igényű vizsgálatához. A rövid ellátási láncok megjelennek mind rurális, mind urbánus területeken, ezért támogatásuk gazdasági előnyökhöz vezethet mind a vidékfejlesztésben, mint a városok fejlesztésében. A logisztikai folyamat csökkenése révén találkoznak a „glokalizáció” és a „nem-növekedés” új paradigmákkal. Korábbi tanulmányaim tapasztalatait ötvözve a témát vizsgáló szakirodalommal, kijelenthető, hogy a rövid ellátási láncok hatékonyságának megítélése függ a benne részt vevő árusítók méretétől, beállítottságától és anyagi helyzetétől. Magyarországon a jelenleg a legelterjedtebb RÉL-értékesítési forma a helyi piaci árusítás. Az innovatívabb értékesítési formák, mint az interneten keresztül történő árusítás, vagy a közösség által támogatott értékesítés nincs széles körben elterjedve. A rövid láncok sikeressége függ továbbá az adott RÉL-preferáló vásárlók jelenlététől is. A szakirodalmak szerint kétséges, hogy a RÉL-ek jelenléte és támogatása indukálja-e egy terület gazdasági fejlődését inkább, vagy a jól működő RÉL-hálózatok egy eredendően fejlett régiónak a sajátosságaként alakulnak ki.

Abstract

A strong concentration process took place on food-chain and food market both in Hungary and internationally in the last decades. Most of the producers – because of their small sizes – could not reach the benefits of size economies, so they cannot create supplier relations with the great food stores dealing with large quantities of products, or they can do it only with difficulties. The short supply chains can mean a breakthrough-opportunity for the small sized producers. The examination of the short food chains is actual, there is an increasing role of these chains in the supplying with food, in the budget of European Union’s 2014 – 2020. The short food chain has ag-political assistance. One highlighted actual aim of the European Common Agricultural Policy is to improve the agricultural producers’ positions in the food supply chains. In the actual budgetary period Hungary has created a thematic project in the Rural Development Program, in order to support the short supply chains. The appreciation of this subject contributed to its scientific investigation. The short supply chains can effect positively not only the rural areas but the urban areas, as well. Shortening the logistic processes means a meeting the requirements of new paradigms: “glocalization” or the “de-growth’. Supporting of the short food chains can result in economical advantages both in the rural and the city development. This study expound the market positions of small sized producers, farms, and their marketing difficulties. It is shortly expound the judgement of short food chains based on my previous researches, experiences and the literature dealing with this subject. It can be declared that the efficiency of the short food chains depends on sizes, attitudes, and the financial positions the participant sellers. Trading on local markets is a common example of short supply chains in Hungary, but other innovative methods of short chain-trading like webshops or “community supported agriculture” is not widely known or widely used. The successfulness of the short food chains is depend on the costumers too, who prefer the purchasing at the trading opportunities of these chains. On the basis of the literature it cannot be declared whether supporting short food chains multiply the development of rural economy or the more developed regions allow the existence of short food chains, due to the higher level of society.