Munkaerőpiaci tendenciák és kihívások

Szabó Anett Krisztina (2017) Munkaerőpiaci tendenciák és kihívások. In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, Budapest, pp. 30-49. ISBN 978-615-5607-29-5

[thumbnail of 02_Szabo_Anett_Krisztina.pdf]

Előnézet

Szöveg
02_Szabo_Anett_Krisztina.pdf - Megjelent verzió
Download (9MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A kutatás-fejlesztés és az innováció (KFI) napjaink fókuszába kerül, hiszen egy szervezet, nemzetgazdaság, gazdasági unió, de még egy kontinens versenyképességét is alapjaiban határozza meg. A 2008-as gazdasági válság rávilágított arra, hogy ha hosszú távon a már megszokott üzletmenetet folytatjuk, akkor a fokozatos hanyatlás vár ránk. Az Európa 2020, Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiájának fő célja a válságból való kilábalás, a munkahelyteremtésen és az életszínvonal növelésen keresztül. A 2014- 2020-as időszakra az Európai Unió által az Európa 2020 Innovatív Unió keretprogram alapilléreként indított Horizont 2020 minden eddiginél nagyobb költségvetéssel rendelkezik, fő célja a KFI támogatása. A Horizont 2020 program 3 fő pillére a „Kiváló tudomány”, az „Ipari vezető szerep” és a „Társadalmi kihívások”. A Program, „Kiváló tudomány” pillérében célként jelenik meg a kutatók kapcsolatainak és ismereteinek bővítése, a tudományos életpályájuk támogatása, hiszen a KFI eredmények - melyekre alapvetően a 2. és a 3. pillér fókuszál - a humán erőforrás milyenségétől és mennyiségétől is függ. A tanulmányban átfogóan bemutatom az Európai Unió, illetve Magyarország KFI-s adatait, mint a KFIre fordított források összegét, a ráfordítások ágazati megoszlását, illetve a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó dolgozók számát. A tanulmányban a Központi Statisztikai Hivatal adatsorainak köszönhetően lehetőségem nyílt a magyar munkaerőpiaci jellemzők és tendenciák feltárására egy részletesebb elemzéssel, ahol különösen nagy figyelmet fordítottam az agrárszektorra. Munkám során kiemelten foglalkozok az agrárkutatók utánpótlásának kérdésével, ezért a megfelelő (kutatói bázist támogató, utánpótlást biztosító) Programok kialakításához nélkülözhetetlennek tartom a már meglévő adataink rendszerezését és értelmezését. A vizsgálataim során többek között ismertetem a kutatói létszám korcsoportonkénti megoszlását, a tudományos fokozattal és címmel rendelkezők számát és az általuk elért publikációs eredményeket is. A tanulmányban elsősorban a Központi Statisztikai Hivataltól gyűjtött idősoros szekunder adatok kerülnek feldolgozásra leíró statisztikai módszerekkel.

Abstract

Nowadays our focus is on research, development and innovation (RDI) because the RDI determine fundamentally the competitiveness of the organization, the national economy, the economic union as well as the continent. The 2008 economic crisis has highlighted that if we continue our long-term business cycle, we are faced with a gradual decline. The main goal of Europe 2020, the Smart, sustainable and inclusive growth strategy is to get out of the crisis, through create jobs and raise living standards. For the 2014-2020 period the European Union had launched the Horizon 2020 which is the pillar of Innovation Union Framework Program has larger budget than ever before, with the main objective of promote RDI. The Horizon 2020 has 3 main pillars, namely ‘Excellent science’, ‘Industrial leadership’ and ‘Societal Challenges’. The pillar ‘Excellent science’ aims to develope researchers relations and widening their knowledge, particularly because the outcomes of RDI - which are in the focus of the 2nd and 3rd pillars - depend on the kind and quantity of human resources too. The comprehensive study presents RDI data of the European Union and Hungary, as allocated to RDI, the sectoral distribution of expenses and the number of employees working with the research, development and innovation. The study pays special attention to particularities and trends of the agricultural labor market special attention to the agriculture sector thanks to the time-series data collected by the Central Statistical Office. During the examination of the Hungarian agricultural RDI labor market data is revealed including the number of researchers at distribution of the groups of ages, of academic degrees and titles of publications and their number of publication results. In the document, secondary time-series data collected mainly by the Central Statistical Office have been analysed with the methods of the descriptive statistics.