Előre jelezhető-e a magyar GDP?

Bíró Lóránt (2026) Előre jelezhető-e a magyar GDP? In: Szemelvények a BGE kutatásaiból IV. kötet. Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest, Magyarország, pp. 1-7. ISBN 978-615-6886-28-6

[thumbnail of BGE Szemelvények 2025_2.cikk.pdf]

Text
BGE Szemelvények 2025_2.cikk.pdf - Published Version
Download (395kB)

Abstract

Az adatok mennyiségének növekedésével – így van ez az idősorok esetében is – egyre nagyobb szerepe lesz a megbízható idősor-előrejelzési technikáknak. A klasszikus módszerek (pl. ARIMA, különböző simító eljárások stb.) mellett más megközelítésű módszerek is egyre nagyobb számban vannak jelen (neurális hálók, nemlineáris módszerek stb.). Azonban a módszerek kiválasztásától függetlenül érdemes megvizsgálni, hogy statisztikailag egyáltalán előre jelezhető-e az idősor értéke, vagyis mennyire véletlenszerű vagy determinisztikus az idősor viselkedése. E tulajdonság vizsgálatára bevált módszerek az ismétlődési diagram (Recurrence Plot, RP) és a hozzá kapcsolódó analízis (Recurrence Quantification Analysis, RQA), melyek olyan nem klasszikus idősorelemzési módszerek, amelyek akár nemlineáris dinamikus rendszerekkel és nem stacionárius rendszerekkel is működnek. Az elemzés során különféle indikátorok pl. ismétlődési ráta, determinizmus, valamint számos az ismétlődési diagramból számszerűsített értékek segítségével lehet vizsgálni és jellemezni az idősort, melyekből jelen tanulmányban az ismétlődési arányt (Recurrence Rate, RR%) és a determinizmus (Determinism, DET%) értékeit vizsgáljuk meg. Az indikátorok nemcsak az idősor teljes időtartamára számíthatók, hanem különböző ablakméretek használatával mozgóátlagként is, így az indikátorok változásai időbelileg követhetők. A választott idősor a magyarországi bruttó hazai termék (Gross Domestic Product, GDP) 1996 és 2024 közötti negyedéves volumenindexei voltak.