Lelki egészség a pandémia idején Hogyan hatott a koronavírus járvány a magyar egyetemisták mentális jóllétére?

Erdeiné Késmárki-Gally Szilvia és Vágány Judit Bernadett (2024) Lelki egészség a pandémia idején Hogyan hatott a koronavírus járvány a magyar egyetemisták mentális jóllétére? In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 63-95. ISBN 978-615-6886-06-4

[thumbnail of 3.cikkMKSV_Mult_Jelen_Jovo_Tanulmanykotet_Vágány Judit Bernade.pdf]

Előnézet

Szöveg
3.cikkMKSV_Mult_Jelen_Jovo_Tanulmanykotet_Vágány Judit Bernade.pdf - Megjelent verzió
Download (393kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A középiskola befejezésével lezárul egy szakasz a fiatalok életében és egy új, izgalmas, valamint kihívásokkal teli időszak veszi kezdetét: belépnek a munka világába vagy megkezdik tanulmányaikat a felsőoktatásban. Hivatalosan felnőtté válnak. Ezt a változást komoly stresszként élhetik meg a fiatalok. Végleg lezárul egy életszakasz, elbúcsúznak a középiskolától, a régi barátoktól, a tanároktól, a szülői háztól és a korábbi megszokott környezettől. A sok változást veszteségként élhetik meg és szerencsés esetben végig mennek egy gyászfolyamaton, rosszabb esetben megrekednek valahol benne. Az egyetemre bekerülve napjaik csaknem felét az intézményben töltik. Előadásokon, szemináriumokon, különböző önálló és csoportos feladatokban vesznek részt, új barátságokat, kapcsolatokat kötnek és új tapasztalatokat szereznek az egyetemi életről, valamint sokan közülük – az egyetemi tanulmányaikkal párhuzamosan – belekóstolnak a munka világába is, ami azt jelenti, hogy egyszerre kell mindkét oldalon megfelelniük, mely óriási nyomást jelenthet számukra. Ezt a helyzetet tovább nehezítette a COVID1-9 világjárvány kitörése, melynek újabb és újabb hullámai komoly veszélyt jelentettek az emberek fizikai és mentális egészségére. A járvány következményei világszerte stresszhez, félelemhez, szorongáshoz és egyéb súlyos problémák kialakulásához vagy felerősödéséhez vezettek. Különösen súlyosan érintette ez az időszak az alap-, a közép- és a felsőfokú képzésben részt vevő fiatalokat. Ő kelvesztették a lehetőségét annak, hogy „hagyományos módon” kezdjék el, folytassák vagy fejezzék be általános-, középiskolai vagy egyetemi éveiket. Egyetemi oktatókként, alapozó tárgyak felelőseiként a fiatal korosztályból elsősorban az első éves és végzős hallgatókkal találkozunk. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy egy kérdőíves kutatás keretében feltárjuk a középiskolát a koronavírus járvány miatt nem hagyományosan befejező első éves hallgatók mentális egészségi állapotát és problémáit, különös tekintettel az életszakasz váltás és a koronavírus járvány együttes hatására. Kutatásunkba három budapesti egyetem, üzleti alapképzésre járó hallgatóit vontuk be. Kutatásunkban azt vizsgáltuk, hogy a koronavírus járvány okozta nyomás, elszigeteltség, bizonytalanság, pénzügyi gondok, a kontroll elvesztése és a szülőkhöz való esetleges visszaköltözés hatással volt-e a diákok mentális egészségére. Ezeket a kérdéseket azért tartottuk fontosnak megvizsgálni, mert kihatással lehetnek a fiatalok későbbi életére, a jövőbeli tanulmányaikra és munkájukra. Hiszünk abban, hogy a felsőoktatási intézményeknek nem csak az a feladata, hogy versenyképes tudással lássa el a hallgatóit, hanem az is, hogy segítségükre legyen mentális egészségük megőrzésében és javításában, hogy aztán a munkaerőpiacra kikerülve, magas tudású, felkészült és mentálisan erős fiatalok kezdhessék meg életük következő szakaszát. Célunk annak a megismerése volt, hogy az egyetemek foglalkoznak-e a világjárvány hatásaival, és ha igen, nyújtanak-e segítséget a negatív hatások leküzdéséhez? Tanulmányunkban erre a kérdésre kerestük a választ.