Pénzügyi műveltség, pénzügyi jólét és a digitális pénzügyi műveltség 2023. évi eredményei és összefüggései nemzetközi összehasonlításban

Sárközy Helga (2024) Pénzügyi műveltség, pénzügyi jólét és a digitális pénzügyi műveltség 2023. évi eredményei és összefüggései nemzetközi összehasonlításban. In: II. Csernyák László konferencia közleményei. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 88-104. ISBN 978-615-6342-90-4

[thumbnail of 7.cikk_II.Csernyák_László_Konf_Közleményei.pdf]

Előnézet

Szöveg
7.cikk_II.Csernyák_László_Konf_Közleményei.pdf - Megjelent verzió
Download (992kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A pénzügyi műveltség vizsgálatára mintegy 39 ország - köztük 20 OECD-tagország és 8 G20-tag – részvételével zajlott az OECD/INFE 2022-23. évi átfogó kutatása, melynek eredménye 2023. év végén látott napvilágot. Az átlagos pénzügyi műveltségi pontszám az összes részt vevő ország viszonylatában 100-ból 60 pont, ami bár javulást mutat az előző évi adatokhoz képest, de nem elégséges, ha figyelembe vesszük, hogy a fogyasztói pénzügyi szolgáltatások piacának mérete és jellege jelentősen nőtt és megváltozott az elmúlt 5 évben. Az OECD pénzügyi műveltségről szóló ajánlása az egyéni pénzügyi jólétet ismeri el a pénzügyi műveltséggel kapcsolatos programok végső céljaként. A kutatások bebizonyították, hogy a magasabb pénzügyi műveltség nagyobb egyéni pénzügyi jóléttel jár. A pénzügyi jólét egyik dimenziója az egyének személyes pénzügyi helyzetükről alkotott szubjektív felfogását tükrözi, másik fontos eleme a pénzügyi ellenálló képesség, amely a negatív pénzügyi sokkokkal való megbirkózás képességét jelenti. Jelen írásban foglalkozunk továbbá a digitális pénzügyi műveltséggel, ami az általános pénzügyi műveltség egy speciális területe. Szintén az OECD megközelítésében vizsgáljuk a digitális pénzügyi jártasságot, amely szükséges ahhoz, hogy az egyének tisztában legyenek a digitális pénzügyi szolgáltatásokkal és digitális technológiákkal, és biztonságosan használják azokat. Az eredmények azt mutatják, hogy összes részt vevő országban átlagosan csak a felnőttek 29%-a éri el a minimális digitális műveltségi pontszámot, és ami még fontosabb adat számunkra, hogy a pénzügyi termékek és szolgáltatások online kezelésével foglalkozó felnőtteknek mindössze 38%-a éri el a digitális pénzügyi jártasság minimális célpontszámát. Magyarország a vizsgált országok rangsorában az utolsó harmadban helyezkedik el. Megállapíthatjuk tehát, hogy a felnőtt lakosság többsége nem feltétlenül rendelkezik elegendő tudással és készséggel a digitális termékek és szolgáltatások biztonságos használatához, ami indokolhatja, azt is hogy az összes válaszadók 15%-a jelezte, hogy volt már csalás- vagy kifejezetten pénzügyi csalás áldozata. A pénzügyi műveltséggel, és ennek részeként a digitális pénzügyi műveltséggel valamint a pénzügyi jóléttel foglalkozó legfrissebb kutatási eredmények azt is igazolják, hogy mihamarabb szükséges pénzügyi oktatással felzárkóztatni a nőket, fiatalokat vagy időseket - akik a legalacsonyabb pénzügyi műveltségi szinttel rendelkeznek - mert csak így képesek megalapozott pénzügyi döntéseket hozni, vagy biztonságosan kapcsolatba lépni az egyre inkább digitalizált pénzügyi szektorral, ami egyben össztársadalmi érdekünk.