Gyüre Ferenc (2019) A bitcoin és banki alapú finanszírozás összehasonlítása. In: Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 223-276. ISBN 9786155607745
Előnézet |
Szöveg
mtmt_Hallgatói_kötet_intreaktív_p223-276.pdf - Megjelent verzió Download (844kB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
Dolgozatomban arra kerestem a választ, hogy egy cég, ha szeretné megváltoztatni pénzügyi menedzsmentjét, bővíteni más pénzügyi teljesítési móddal, módozatokkal, ahhoz milyen elméleti kérdéskört és logikát kell végigvezetnie, átgondolnia. Ezen belül azt vizsgáltam, milyen lehetőségek vannak arra, hogy egy cégvezetés kriptovalutaalapú finanszírozásra térjen át. A Vizsgáltam a bitcoin mint kriptovalutát, és azon belül is három esetet. Ez a három eset alapvetően a bitcoinszerzési módokat foglalja magába. Tehát azt feltételeztem, hogy a cég a három közül az egyik módon megszerzi a bitcoint, a megfelelő mennyiség felhalmozása után pedig fizetéseket lehet vele végrehajtani. Ehhez először megvizsgáltam, milyen és mekkora költség jelentkezik egy általános banki utalás során, majd ugyanarra az alapösszegre megvizsgáltam, mennyi a költség bitcoin használata esetén. A számításom során az utóbbi jött ki haszonnal több mint 100 ezer forintos értékben havi szinten. Az átállási módokra úgy tekintettem, mint ha a vállalkozás befektetne egy új fizetési módra, ahol a kezdeti költség maga az átállási költség, a bevételi pénzáram pedig havi szinten ez a kicsit több mint 100 ezer forint. A három átállási mód: bitcoinbányászás, tőzsdén vásárlás, valamint bitcoin elfogadása ellenérték fejében. A bányászáshoz speciális számítógépre van szükség, emellett nagyon magas energiaköltségre kell számítani, így e kettő összege volt a kezdeti beruházási összeg, ami alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ha nem bányászunk ki bitcoint, csak a gép folyamatosan működik, hatalmas veszteség keletkezik. A tőzsdei vásárlás ellenértéke során a tőzsdei illeték és egyéb járulékos költségek voltak a kezdeti költségek, és ha szembeállítottam a havi 100 ezer forintos bevételt, akkor kicsit több mint 5 év alatt térült meg a beruházásom. Az ellenérték fejében történő átvétel esetében semmilyen egyéb számításra nem volt szükségem – ha megvan a megfelelő mennyiségű bitcoinom és elkezdem a BTC alapú utalásokat, már az első hónaptól generálódik a 100 ezer forintos bevételem, ami azonnali hasznot teremt. A vizsgálatok arra engedtek következtetni, hogy nem tudjuk pontosan megmondani, melyik a jó megoldás, mert mindegyik hordoz magában veszélyt, de akár nagy profitszerzési lehetőséget is. Véleményem szerint így egyelőre az a helyes megoldás, hogy a teljes pénzügyi menedzsment átállása helyett a megosztásos menedzsment a kifizetődő, valamint a legmeghatározóbb piaci előnyt az jelentheti, hogy ki milyen hamar mer pénzügyi menedzsment BTCre való átállásban gondolkodni.
Tudományterület / tudományág
társadalomtudományok > gazdálkodás- és szervezéstudományok
Kar
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Mű típusa: | Könyv része | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Szerző publikációban használt neve: |
|
||||||
Kulcsszavak: | EFOP 3.6.1-16-2016-00012, bitcoin, kritpovaluta, digitális pénzeszköz, bitcoinmenedzsment, banki menedzsment, kriptovalutaalapú utalás | ||||||
Felhasználó: | Eszenyi-Bakos Kinga | ||||||
A mű MTMT azonosítója: | 30954684 | ||||||
Rekord készítés dátuma: | 2019. Dec. 09. 09:35 | ||||||
Utolsó módosítás: | 2019. Dec. 09. 09:35 | ||||||
URI: | https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1591 |
Actions (login required)
Tétel nézet |