Megállítható-e a drasztikusan csökkenő részvételi arány az Erasmus-programban?

Tóth Fruzsina and Török Hilda (2019) Megállítható-e a drasztikusan csökkenő részvételi arány az Erasmus-programban? In: Tehetségek a tudomány láthatárán. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Budapest, pp. 114-132. ISBN 978 615 5607 70 7

[thumbnail of Toth_Fruzsina_Torok_Hilda_2019.pdf]

Preview

Text
Toth_Fruzsina_Torok_Hilda_2019.pdf - Published Version
Download (1MB) | Preview

Abstract

Tapasztalataink szerint a lelkes erasmusos hallgatók nemcsak számos barátra és ismerősre tesznek szert a világ minden tájáról, de olyan tapasztalatokkal és élményekkel is gazdagodnak, amelyek ma már elengedhetetlenül fontosak a munkaerőpiacon és a magánéletben. Ezért különösen meglepett minket, hogy karunkról is egyre kevesebben vágnak bele, miközben egyre több a lehetőség. A KVIK Erasmus-iroda adatai szerint, a Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karán (BGE KVIK) már 58 külföldi egyetemen biztosít tanulási lehetőséget a hallgatóknak, ennek ellenére 2012 óta folyamatosan csökken a jelentkezők száma (BGE KVIK, Erasmus-iroda, 2017). Mint megtudtuk, hasonló a helyzet a BGE Külkereskedelmi Karán (BGE KKK), sőt a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) is. Mindemellett kiderült, hogy ez nem csak hazai jelenség. Az elmúlt években Európa-szerte csökkent a hallgatók utazási kedve. (Többek között ennek ellensúlyozásra indították útjára a Campus Mundit.5 Úgy tűnik, ennek köszönhetően ismét fellendülőben van a létszám, de még mindig nem éri el a régi szintet.) Nem kétséges, hogy az Erasmus+ az Európai Unóban is kiemelt téma (Európai Bizottság, 2010), az Európa 2020 program egyik sikertényezője (Európai Bizottság, 2009), mindenekelőtt azért, mert nagy hangsúlyt fektet az idegen nyelvi készségek fejlesztése, és az aktív állampolgárság elérése az uniós tagállamokban (Európai Bizottság, 2007). Mindezek alapján fogalmaztuk meg kutatásunk alapkérdését: Miért jelentkezik egyre kevesebb magyar hallgató az Erasmus-programra? Szekunder kutatásaink során igyekeztük alaposan feltérképezni az Erasmus-program európai uniós és hazai vonatkozásait, hogy még jobban lássuk a program hátterét. Primer kutatásink során pedig három hipotézist állítottunk fel, amelyek relevanciáját mélyinterjúk, és a több mint 250 hallgatóval készített kérdőíves felmérés alapján vizsgáltuk. Kutatásainkat összefoglaló cikkünkben először röviden vázoljuk az Erasmus-program lényegét és hazai működését. Ezt követően ízelítőt adunk primerkutatásaink legizgalmasabb eredményiről; majd levonva a következtetéseinket, összefoglaljuk javaslatainkat és ötleteinket a program hazai továbbfejlesztésére vonatkozóan.