A családi cégek helyzete váláskor az új Ptk. tükrében

Kertész Gábor (2016) A családi cégek helyzete váláskor az új Ptk. tükrében. In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, Budapest, pp. 78-93. ISBN 9786155607219

Előnézet

Szöveg
5_Kertesz.pdf - Megjelent verzió
Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az együttélés, amely gazdasági kapcsolattal is jár két személy között, az emberiséggel egyidős. Az élet – és a történelem – azt mutatja, hogy időről időre előfordulnak olyan élethelyzetek, ahol a felek életközösségüket megszakítják. Ennek – az európai kultúrából és jogcsoport-régióból ismert kifejezéssel – a válásnak sok esetben a válással érintett két félhez kötődő, de független harmadik személyek is érintettjei. Közhelyszerű megállapítás, hogy „a gyermeket viseli meg legjobban a válás”. A cégtulajdonos-ügyvezetőknek pedig gyakori mondása, hogy „a cégem olyan, mintha a gyerekem lenne”. Az alábbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy milyen sors vár a családi cégre váláskor. A kérdést a 2013. évi V. törvény (továbbiakban: új Ptk.) szabályozza. A szabályozás a vizsgált kérdéskörben alapvetően nem hoz forradalmi változásokat, sok esetben az elmúlt évtizedek bírói gyakorlata által kialakított elveket kodifikálja tételes jogszabályi rendelkezésben. Teljesen új megoldásokat nem vezet be, csak ami a rendszerből logikusan következik. Figyelemmel az új Ptk. alkalmazásának eddigi alig kettő éves időtartamára, általános, elvi élű következtetéseket nem lehet levonni, mivel a törvénynek még túlságosan kicsi a gyakorlata, hogy ebből a néhány esetből1 megalapozott elemzést lehessen készíteni.

Abstract

In Hungary civil divorce is possible since the Marriage Act of 1894. Before this date churches handled this question according to their own internal law, there was no state rule for it. The own laws of churches did not deal with marriage property right, we can find some examples for it only in some city laws of the Middle Ages. The question was reregulated in the Family Law of 1952 that has been significantly modified before the new Civil Code of 2013 came into force. After the ”system change” several family companies were based that were regulated upon the rules of the Company Act. The legislater did not create separate rules for companies owned by married couples, this case was defined in the jurisdiction. The new Civil Code handles company law and marriage law in one act, but in separate books of the act. In the book handling company law there are regulations at some paragraphs about the common owned company in case of a divorce. In this article I examine how this regulation changes the practice of the last decade in jurisdiction.