PALLADIO: CITTA IDEALE – AZ IDEÁLIS RENESZÁNSZ VÁROS

Farkas Julianna (2023) PALLADIO: CITTA IDEALE – AZ IDEÁLIS RENESZÁNSZ VÁROS. Multidiszciplináris Kihívások, Sokszínű Válaszok, 2023 (1 különkiadás). pp. 7-38. ISSN 2630-886X

[thumbnail of 9777-Cikk szöveg-51416-2-10-20230718.pdf]

Előnézet

Szöveg
9777-Cikk szöveg-51416-2-10-20230718.pdf - Megjelent verzió
Download (1MB) | Előnézet

Hivatalos webcím (URL): https://ojs.mtak.hu/index.php/mksv/index

Absztrakt (kivonat)

Tanulmányom fókuszában alapvetően nem az építészeti megoldások állnak, bár a témából adódóan természetesen ezekre is kitértem, sokkal inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen eszmények, értékrendszerek, kulturális hatások álltak ezen építészeti eszközök alkalmazásának hátterében. Írásomban a következő kérdésekre kerestem a választ: Mit jelent az ideális város a reneszánszban, mit jelent Palladio műveiben? Milyen szemlélet áll mindennek a hátterében és miben tükröződik ez vissza? Honnan merítette Palladio az építészeti eszményeit, miért érdeklődtek a művei iránt oly intenzíven a későbbi történelmi korszakokban is? A téma megértéséhez megvizsgáltam az érett reneszánsz korszakának szellemi, kulturális, városépítészeti sajátosságait, áttekintettem azokat a hatásrendszereket, amelyek Palladio gondolkodására és művészi kifejezésmódjára meghatározók voltak. Elsősorban az ókori építész és teoretikus, Vitruvius elméleti munkáját tanulmányoztam, hiszen alapmű volt általában véve a reneszánsz építészek, így Palladio számára is. Ezek után a reneszánsz alkotó, Leon Battista Alberti munkásságát és összefoglaló építészeti művét mutattam be, hiszen Palladióra nagy valószínűséggel ő volt a legnagyobb hatással. A reneszánsz ideális város egy megvalósult példája volt Bernardo Rossellino városépítő műve, aki II. Pius pápától kapta a megbízatást egy tökéletes város felépítésére, amely a pápa nevét kapta, s így lett Pienza.Palladiónak először a teoretikus munkásságáról írtam, majd az általa elképzelt ideális várost, Vicenzát mutattam be, az általa épített, legfontosabb épületek elemzésével. Végül Palladio hatására hívtam fel a figyelmet, vagyis a palladianizmus jelenségére Európában és Észak-Amerikában. Célom, a szakirodalmi elemzés és saját tapasztalataim alapján az egyes korszakokon átívelő eszmék művészi kifejezésének vizsgálata volt, egy konkrét művész, Palladio tevékenységén keresztül

Abstract

Tanulmányom fókuszában alapvetően nem az építészeti megoldások állnak, bár a témából adódóan természetesen ezekre is kitértem, sokkal inkább arra voltam kíváncsi, hogy milyen eszmények, értékrendszerek, kulturális hatások álltak ezen építészeti eszközök alkalmazásának hátterében. Írásomban a következő kérdésekre kerestem a választ: Mit jelent az ideális város a reneszánszban, mit jelent Palladio műveiben? Milyen szemlélet áll mindennek a hátterében és miben tükröződik ez vissza? Honnan merítette Palladio az építészeti eszményeit, miért érdeklődtek a művei iránt oly intenzíven a későbbi történelmi korszakokban is? A téma megértéséhez megvizsgáltam az érett reneszánsz korszakának szellemi, kulturális, városépítészeti sajátosságait, áttekintettem azokat a hatásrendszereket, amelyek Palladio gondolkodására és művészi kifejezésmódjára meghatározók voltak. Elsősorban az ókori építész és teoretikus, Vitruvius elméleti munkáját tanulmányoztam, hiszen alapmű volt általában véve a reneszánsz építészek, így Palladio számára is. Ezek után a reneszánsz alkotó, Leon Battista Alberti munkásságát és összefoglaló építészeti művét mutattam be, hiszen Palladióra nagy valószínűséggel ő volt a legnagyobb hatással. A reneszánsz ideális város egy megvalósult példája volt Bernardo Rossellino városépítő műve, aki II. Pius pápától kapta a megbízatást egy tökéletes város felépítésére, amely a pápa nevét kapta, s így lett Pienza. Palladiónak először a teoretikus munkásságáról írtam, majd az általa elképzelt ideális várost, Vicenzát mutattam be, az általa épített, legfontosabb épületek elemzésével. Végül Palladio hatására hívtam fel a figyelmet, vagyis a palladianizmus jelenségére Európában és Észak-Amerikában. Célom, a szakirodalmi elemzés és saját tapasztalataim alapján az egyes korszakokon átívelő eszmék művészi kifejezésének vizsgálata volt, egy konkrét művész, Palladio tevékenységén keresztül.