A spanyol pártrendszerben bekövetkezett változások a 2023. évi regionális és országgyűlési választások tükrében és a spanyol európai uniós elnökség prioritásai

Domonkos Endre (2024) A spanyol pártrendszerben bekövetkezett változások a 2023. évi regionális és országgyűlési választások tükrében és a spanyol európai uniós elnökség prioritásai. In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 35-62. ISBN 978-615-6886-06-4

[thumbnail of 2.cikkMKSV_Mult_Jelen_Jovo_Tanulmanykotet_Vágány Judit Bernade.pdf]

Előnézet

Szöveg
2.cikkMKSV_Mult_Jelen_Jovo_Tanulmanykotet_Vágány Judit Bernade.pdf - Megjelent verzió
Download (301kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

2023. május 28-án regionális és helyhatósági választásokat tartottak 12 autonóm közösségben Spanyolországban, melynek eredményeként a pártrendszer jelentős mértékben átalakult. Míg a Spanyol Néppárt (PP) a szavazatok 31,5 százalékával a legerősebb politikai erővé vált az ibériai országban, addig a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) 2019-es választásokhoz képest lényegesen gyengébben szerepelt, és mindössze három autonóm közösségben (Asztúria, Kasztília La-Mancha és Navarra) győzött a jobboldali politikai erőkkel szemben. A szocialisták koalíciós partnere, az Unidas Podemos elvesztette kormányzás terén korábban betöltött szerepét egy sor autonóm közösségben, Aragóniában, a Baleáriszigeteken és Valenciában. A centrista Ciudadanos összesen 300 ezer szavazattal tartományi parlamenti képviselet nélkül maradt. A Vox harmadik politikai erőként meghatározó szerepet játszott a kormányalakítási tárgyalások során tartományi szinten. A baloldali kormánykoalíció veresége miatt, Pedro Sánchez miniszterelnök bejelentette, hogy 2023. július 23-án előrehozott választásokat tartanak a dél-európai országban. Az országgyűlési választásokat a jobbközép Spanyol Néppárt nyerte meg a szavazatok 33 százalékával (137 mandátum), miközben a szocialisták 121 mandátumot szereztek a 350 fős Képviselőházban, ugyanakkor a két politikai erő nem szerezte meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumok abszolút többségét (176 képviselői hely). A spanyol szocialisták csak hosszas tárgyalások után a katalán függetlenségpárti erők (Katalán Köztársasági Baloldal és Junts per Catalunya) támogatásával alakíthattak kormányt. Pedro Sánchez miniszterelnökké való újbóli megválasztását a két katalán párt az amnesztiatörvény Képviselőház általi elfogadásától tette függővé. A jogszabályt végül a spanyol parlament alsóháza 2024. május 30-án jóváhagyta, amely júniusban hatályba is lépett. A rendelkezés – megszüntetve minden korábban indított jogi eljárást – közkegyelmet biztosított minden katalán vezető részére, akik részt vettek és közreműködtek Katalónia függetlenségéről, 2017. október 1-jén rendezett népszavazáson. Jóllehet a kormányzó szocialisták és a katalán elszakadáspárti politikai erők támogatásukról biztosították a jogszabályt, a konzervatív Spanyol Néppárt és a szélsőjobboldali Vox élesen ellenezte azt, hangsúlyozva a törvény alkotmányellenességét. Az amnesztiatörvény a spanyol társadalmat is megosztotta. A tanulmány célja a spanyolországi regionális és országgyűlési választások előzményeinek értékelése és a pártrendszer átalakulását befolyásoló tényezők vizsgálata az ibériai országban. Lényeges szempontot jelent a választási kampány mellett a regionális választások áttekintése. Végül a spanyol európai uniós elnökség főbb prioritásainak bemutatása kap hangsúlyt, a július 23-i országgyűlési választások következményeinek átfogó elemzésével.