Eladósodási folyamatok és azok szabályozásának lehetőségei a szubszuverén szinten

Pocsai Erzsébet (2023) Eladósodási folyamatok és azok szabályozásának lehetőségei a szubszuverén szinten. In: Szemelvények a BGE kutatásaiból II. kötet. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 243-249. ISBN 978-615-6342-76-8

Előnézet

Szöveg
Pocsai.pdf - Megjelent verzió
Download (425kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

A hazai önkormányzati hitelezési piac eladósodása az önkormányzatok adósságkonszolidációját megelőzően sűrűn kutatott terület volt. A kutatások elemezték az eladósodás felfutásának lehetséges okait és azok magyarázatait, valamint a nemzetközi modellek és példák tapasztalatait felhasználva tettek kísérletet a hazai önkormányzati rendszer eladósodási modelljének azonosítására. A kutatások megegyeztek abban, hogy a szabály alapú modell nem alkalmazható a hazai gyakorlatra, tekintettel arra, hogy a 2011 előtt életben lévő jogszabályok2 megszegésének semmilyen jogi szankciója nem létezett, azok betartása jogi úton nem volt kikényszeríthető (Jókay & Veres-Bocskai, 2009). Ezért a piac által szabályozott modell írta le leginkább a magyarországi eladósodási folyamatokat (Homolya & Szigel, 2008, Vigvári 2009A, 2009B). Az önkormányzati hitelezési piacot részletesen kutató tanulmányomban (Gál, 2011) arra a következtetésre jutottam, hogy a nemzetközileg is ismert modellek kiegészítése szükséges lehet a hazai eladósodási és szabályozási folyamatok tekintetében. Az alkalmazható modellt a „kockázatvállalás alapú verseny” modelljeként írtam le. A 2011-2014 között több lépésben lezajlott adósságkonszolidáció, a hazai önkormányzati rendszer ismételt recentralizálását vonta maga után, mely a korábbi – konszolidáció előtti – megállapítások, folyamatok és tendenciák ismételt felülvizsgálatát indokolta. A tanulmány ennek néhány elemét igyekszik áttekinteni. A tanulmány rávilágít arra, hogy az eladósodás jogszabályi kereteinek megteremtésével a központilag szabályozott modell aktív és passzív kontroll elemei is megjelentek Magyarországon. Ezek a kontrolok ugyan beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, a szektor külső eladósodása csak konszolidált mértékben épült fel újra. Ugyanakkor a belső, szállítói oldalról felépülő eladósodás továbbra is a szektor törékeny likviditási helyzetére hívja fel a figyelmet, melynek további vizsgálata indokolt és szükséges.