Fenntarthatóság a településmarketingben

Kolnhofer-Derecskei Anita és Reicher Regina Zsuzsánna és Remsei Sándor (2023) Fenntarthatóság a településmarketingben. In: Szemelvények a BGE kutatásaiból II. kötet. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 171-175. ISBN 978-615-6342-76-8

[thumbnail of KOLNHOFER-DERECSKEI et al.pdf]

Előnézet

Szöveg
KOLNHOFER-DERECSKEI et al.pdf - Megjelent verzió
Download (342kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Bolygónk számos társadalmi és ökológiai kihívással néz szembe, és az elmúlt évek eseményeinek hatása komoly nehézségeket okozott minden település életében, függetlenül azok méretétől. Kimutatták, hogy a turizmus fejlődése számos előnnyel jár az érintett területeken, de vannak veszélyei is. A megváltozott fogyasztói szokások és a társadalmi, gazdasági változások a legtöbb település vezetését arra ösztönözte, hogy újragondolja marketingstratégiáját, annak érdekében, hogy választ adhasson az új kihívásokra. Szisztematikus szakirodalmi vizsgálat során a településmarketing áttekintett szakirodalmában 3 tudományos klasztert azonosítottunk, melyek azok a fókuszterületek, mellyel a kutatók foglalkoztak az elmúlt két évtizedben. Egyértelműen azonosítható volt a környezetvédelemmel, környezettudatossággal és a turizmus hatásaival, ökolábnyom kérdéseivel foglalkozó irodalmak halmaza. Jelen vizsgálatunk középpontjában a településmarketing fenntartható fejlődés témakörét felölelő hatás vizsgálata áll. Az SDG (Sustainable Development Goals vagy Fenntartható Fejlődési Célok) egyik markáns eleme a Fenntartható városok és közösségek (11-es cél), melyre a turizmus igen komoly hatással lehet. Ezirányú kutatásunk középpontjában egyrészt a fenntarthatóságot szem előtt tartó infrastruktúra-fejlesztés, másrészt a környezettudatos gondolkodás kialakításának és a kulturális örökség megőrzésének helyzete áll. Vizsgálatunk során SDG tracker (Our World in Data), 11-es célt leíró adatai mellett, az OECD (Organisation for Economic Cooperation and Development) Better Life Index vonatkozó mutatóit tekintjük át. Jelen tanulmányban ezen mutatók rendszerezése, módszertani hátterének vizsgálata történt. A mérőszámok rendszerezése után a jövőben kísérletet teszünk a vizsgálatba bevont földrajzi terület országainak összehasonlítására a vizsgált indexek segítségével.