Magyar‒lengyel diplomáciai kapcsolatok 1990‒1993 között, a magyar diplomácia szempontjából

Sáringer János (2023) Magyar‒lengyel diplomáciai kapcsolatok 1990‒1993 között, a magyar diplomácia szempontjából. Business & Diplomacy Review, 1 (1). pp. 5-24. ISSN 3004-0116

Előnézet

Szöveg
Sáringer.pdf - Megjelent verzió
Download (775kB) | Előnézet

Hivatalos webcím (URL): https://uni-bge.hu/hu/business-diplomacy-review

Absztrakt (kivonat)

Magyarország és Lengyelország élen járt a rendszerváltoztatás véghezvitelében az államszocialista tömbön belül. A két országot több szempontból azonos belső helyzet, közös problémák, hasonló külpolitikai célok és külgazdasági törekvések jellemezték, amelyek jó kiindulási alapot nyújtottak a szoros együttműködéshez. Kereteit az 1991. októberi krakkói hármas csúcson aláírt és mindkét országban ratifikált alapszerződés határozta meg. Ebben az időszakban Magyarország egyik legfontosabb partnere a térségben Lengyelország volt, és Varsó is a legfontosabb politikai partnerei közé sorolta Budapestet. Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia 1991 februárjában formalizálta Visegrádban az euroatlanti integráció felé tett közös lépéseiket Visegrádi Együttműködés néven. Hogyan zajlottak Budapest és Varsó között a felsőszintű találkozások, a diplomáciai kapcsolatok? Mi jellemezte a két ország közötti politikai és gazdasági relációkat? Mindezekre a kérdésekre tanulmányomban adok választ.

Abstract

Hungary and Poland were at the forefront in carrying out the regime change within the state socialist bloc. In many ways, the two countries were marked by identical internal situation, common problems, similar foreign policy goals and external economic endeavours which provided a good basis for cooperation. The framework for this was defined by the treaty of cooperation signed at the Tripartite Summit held in Krakow in October 1991 and ratified by both countries. Poland is one of Hungary’s most important partners in the region during this period and Warsaw also counted Budapest among its chief partners. In February 1991, in Visegrad, Hungary, Poland, and Czechoslovakia formalized their joint steps taken towards the Euro-Atlantic integration under the name of Visegrad Cooperation. How did high-level meetings and diplomatic relations between Budapest and Warsaw go? What were the characteristics of the political and economic relations between the two countries? All these questions are answered in this paper.