Oroszország változó helye a globális térben (Földrajzi szempontok az orosz-ukrán háborúhoz)

Engelberth István (2022) Oroszország változó helye a globális térben (Földrajzi szempontok az orosz-ukrán háborúhoz). In: BGE Szemelvények. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, Magyarország, pp. 75-81. ISBN 978-615-6342-49-2

[thumbnail of 10. Engelberth István.pdf]

Preview

Text
10. Engelberth István.pdf - Published Version
Download (232kB) | Preview

Abstract

„A földrajz ellen sok, mindent lehet tenni, kivéve politizálni” – mondta Antall József miniszterelnök (1990-1993). Oroszország szerepét, lehetőségeit a globális térben döntően határozza meg kontinensnyi méretű állam földrajzi elhelyezkedése. A 2022. február 24-én korlátozott konfliktusból pusztító háborúvá vált orosz-ukrán háborút számos elemzés igyekezett értékelni, értelmezni. Az alábbi tanulmány elsősorban arra igyekszik rámutatni, számos elemzést, megközelítést is ötvözve, hogy a földrajzi-geopolitikai helyzet még egy ilyen hatalmas ország lehetőségeit is meghatározzák történelmi távlatokban. A periférián maradás, a sikertelen felzárkózás a fejlett országokhoz determinálják Oroszország lehetőségeit, mely következménye az elmúlt évtizedekben az erőtér zsugorodása a földrajzi térben. Ráadásul abban a kedvezőtlen pozícióban is van Oroszország, hogy két centrumtérség – egy felfelé törekvő Kína és egy pozícióját veszítő Európa – között fekszik. A „birodalom” gyengülése tulajdonképpen a Szovjetunió megszűnésével is folytatódott, az egykori csatolt részek (az ún. közel-külföld) is egyre inkább önállóvá válnak, sőt a folyamat Ukrajnával már magát a keleti szláv „magterületet” is elérte.