Domonkos Endre (2022) The Consequences of Stalinist Economic Policy in Hungary (1949-1953). Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2022 (1). pp. 3-31. ISSN 2630-886X
Szöveg
DOMONKOS Endre_2022_1.pdf - Megjelent verzió Download (644kB) |
Absztrakt (kivonat)
1948-ra a magántulajdon és a többpártrendszer felszámolásával a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) megteremtette a szovjet típusú egypárti diktatúra intézményrendszerét. Gazdasági téren az erőltetett ütemű iparosítás kapott hangsúlyt, miközben a kommunista pártvezetés a mezőgazdaság mellett elhanyagolta az infrastruktúra fejlesztését. Az agrárágazat erőszakos téeeszesítése és a szükséges beruházások elmulasztása miatt állandósult az áruhiány. A mezőgazdaság helyzetét tovább súlyosbította a kötelező beszolgáltatások mellett a mennyiségi szemlélet érvényesítése. A magántulajdonú parasztgazdaságok elleni agresszív kampány és az agrárágazat kollektivizálása következtében 300 000 fő végleg felhagyott a földműveléssel és az iparban vállalt munkát. A központi tervutasításos rendszerben figyelmen kívül hagyták a jövedelmezőséget, a termelési költséget, az értékesítési és minőségi követelményeket. Kizárólag egyetlen szabályozó elv érvényesült: a globális termelési tervmutató teljesítése vagy túlteljesítése. A döntéshozók minden egyes termelést és értékesítést meghatározó szempontot figyelmen kívül hagytak. A külkereskedelmi kapcsolatokat a parancsgazdaság szervezeti rendszerébe illesztették. Állami tulajdonú külkereskedelmi vállalatokat hoztak létre, a bel- és világpiaci árakat pedig hermetikusan elválasztották egymástól. A KGST keretein belül a Szovjetunió célja a szocialista blokk országainak világpiaci folyamatoktól való függetlenítése és a belső önellátás elérése volt. A rögzített árak bevezetése 1950-ben súlyosan piactorzító intézkedésnek bizonyult, miközben Magyarország – a nehézipar fejlesztése miatt – rendszeres nyersanyagbehozatalra szorult. Az 1949 és 1953 közötti időszakban a külkereskedelem célkitűzéseit nem sikerült teljesíteni. Az első ötéves terv irracionális gazdaságfejlesztési elképzelései tartós károkat okoztak hazánk nemzetgazdaságában.
Abstract
By 1948, with the eradication of private property ownership and multi-party-system, the institutional background of the Soviet-type dictatorship was created by the Hungarian Workers’ Party (HWP). In economic terms, forced industrialisation became a buzzword, whereas both agricultural and infrastructural development were neglected by the communist leadership. The forced collectivisation in the agriculture, accompanied by the postponement of necessary investments led to a permanent shortage of goods. Compulsory deliveries coupled with the application of the principle of quantity further aggravated the situation of the agrarian sector. As a result of aggressive campaign against the wealthy peasants and forced collectivisation, 300 000 people ceased to work in the agriculture and were employed by industry. Within the centrally planned economy, profitability, cost of production, marketability and quality of products were neglected. Only one principle was taken into account, which was the fulfilment or overfulfilment of the global production plan index and all other criteria were ignored by decision-makers. Foreign trade relations were embedded within the framework of the command economy. Foreign trade corporations were set up and world market prices became hermetically sealed from domestic prices. Within Comecon, the endeavour of the USSR was to reduce any dependency of the socialist bloc on world markets and to achieve self-sufficiency. The introduction of fixed prices in 1950 led to serious price distortions, whilst Hungary depended on increasing import of raw material, which was essential for the development of heavy industry. Therefore, the targets of foreign trade were not fulfilled during the period 1949-53. The irrational economic objectives of the first Five-Year Plan produced lasting damages in the national economy of Hungary.
Tudományterület / tudományág
Kar
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Mű típusa: | Cikk | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Szerző publikációban használt neve: |
|
||||||
Kulcsszavak: | Gazdaságtörténet, Az első ötéves terv, Magyarország, Ipar, Mezőgazdaság, Külkereskedelem, Economic history, The first Five-Year Plan, Hungary, Industry, Agriculture, Foreign trade | ||||||
Felhasználó: | Jurcza Tünde | ||||||
A mű MTMT azonosítója: | 33075897 | ||||||
Rekord készítés dátuma: | 2024. Dec. 19. 08:51 | ||||||
Utolsó módosítás: | 2024. Dec. 19. 08:51 | ||||||
URI: | https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1905 |
Actions (login required)
Tétel nézet |