Nemzetközi rendszer és geopolitikai modellek közép-európai perspektívából

Szilágyi István (2019) Nemzetközi rendszer és geopolitikai modellek közép-európai perspektívából. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2019/1 (1). pp. 61-87. ISSN 2630-886X

Előnézet

Szöveg
SZILAGYI_Istvan.pdf - Megjelent verzió
Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

1991. december 25-én megszűnt a Szovjetunió. Mihail Gorbacsov elnöki tisztségről történő lemondása a szervezett kelet-nyugati konfliktusok lezárulását, a bipoláris világ végét, a nemzetközi viszonyokban bekövetkező jelentős változások kezdetét jelentette. Történelmi értelemben véve rövid ideig egyetlen szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok maradt a színen. Egy évtized elteltével azonban már kibontakoztak egy többpólusú és interdependens nemzetközi rend körvonalai. Növekedett a jelentősége az Eurázsiai magtérségnek. A neoeurázsianizmus képviselőjeként színre lépett a birodalmi státusz visszaszerzése céljával Oroszország. A Kreml vezetése a döntéshozatal során jól hasznosítja Alexander Dugin geopolitikai elemzéseit. Kína új szuperhatalomként gyors terjeszkedésbe kezdett és növelte befolyását a világban. A belső ellentétektől szabdalt Európai Unió kísérletet tesz megtépázott hatalmi pozícióinak megőrzésére. A jelzett változásokkal párhuzamosan a nemzetközi viszonyok rendszerében megnőtt a civilizációk, identitások és az új típusú gazdasági-politikai integrációk befolyásoló szerepe. Mindezek a tényezők és folyamatok új térbeli struktúrákat alakítottak ki és jelentős hatást gyakoroltak az egypólusú (atlantista) globalizáció felfogását elutasító geopolitikai gondolkodás fejlődésére és befolyásolják Közép-és Kelet-Európa nemzetközi viszonyokban játszott szerepét és mozgásterét. A tanulmány a fent vázolt tényezők elméleti öszefoglalására és szintetizálásra vállalkozik.

Abstract

On 25, December, 1991 the Soviet Union ceased to exist. The resignation of the president, Mihail Gorbacsov meant the end of the eastern-western conflicts and the bipolar world, and it also meant the beginning of the significant changes in the international relations. In historical sense for a while there was the only one super power, the USA remaining alone in the political battlefield. In a decade the outline of the multipolar and interdependence international system began to crystallize. The signification of the Eurasian Heartland also began to develop. Russia emerged as the representative of neoeurasianism in order to restore. China as a new super power also started to expand and extend its influence on the world. The European Union with its inner conflicts tries to keep its fragile power position. Parallel with the above mentioned changes in the system of the international relations the influential role of civilizations, identities and new economical-political integrations have increased. All these factors and processes have shaped new spatial structures and have significant influence on the geopolitical thinking that rejects the one-poled (Atlantic) idea of globalization and have an effect on the field and role of the Eastern and Central Europe in the international relations. This research paper aims at summarizing and synthetizing the outlined factors.