Mérsékelhető-e Oroszország európai geopolitikai aktivitása az olajár mesterséges befolyásolása révén?

Glofák Péter (2019) Mérsékelhető-e Oroszország európai geopolitikai aktivitása az olajár mesterséges befolyásolása révén? Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2019 (1). pp. 19-44. ISSN 2630-886X

Előnézet

Szöveg
GLOFAK_Peter.pdf - Megjelent verzió
Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az Európát érintő geopolitikai kihívások közül – ahogy a történelem során oly sokszor – most is az egyik legjelentősebb Oroszország fenyegetése. Oroszország egyre tudatosabban alkalmazza a hibrid hadviselés eszközrendszerét Európában is, emellett pedig a hagyományos katonai lépésekről sem mond le: annektálta a Krím-félszigetet, katonai repülőgépeivel rendszeresen megsérti európai országok légterét és európai érdekeket (is) sértő hadmozdulatokat indított Szíriában. A tekintélyes orosz haderő és nukleáris fegyverarzenál miatt a közvetlen katonai konfliktus nem reális alternatíva Oroszországgal szemben, így az ellenséges orosz lépésekkel szemben más módon kell fellépni az európai országoknak. A titkosszolgálati és informatikai védekezés mellett számításba jöhetnek a gazdasági hadviselés eszközei is. Ennek keretében a Krím-félsziget annexiója miatt 2014 óta több gazdasági szankció került elrendelésre Oroszországgal szemben, de szóba jöhetnek más gazdasági hadviselési eszközök is. Kutatásom során azt vizsgáltam, hogy Oroszország európai érdekeket sértő lépéseivel szemben hatékony gazdasági hadviselési eszköz lehet-e a kőolaj árának befolyásolása. Kőolajpiaci adatok és katonai kiadási adatbázisok elemzésével lineáris regressziós összefüggés állítható fel a kőolaj ára és Oroszország katonai kiadásainak alakulása között, így számszerűsíteni lehet, hogy a kőolaj árának 1%-os esése átlagosan mennyivel veti vissza az orosz katonai kiadásokat. Kutatási eredményeim szerint az európai országoknak önmagukban nincs elegendő gazdasági potenciálja, hogy a kőolaj világpiacán tartós és jelentős áresést idézzenek elő, de az Egyesült Államokkal szövetségben hatékonyan alkalmazhatták ezt a geoökonómiai eszközt a Krím-félsziget 2014. évi annexiója utáni időszakban.

Abstract

Among the geopolitical challenges facing Europe – as has been the case in history – is now one of the most important threats facing Russia. Russia is increasingly aware of the use of hybrid warfare tools in Europe as well as of traditional military actions: annexation of Crimea, its military aircrafts regularly violate the airspace of European countries, launched military operations in Syria seriously violating of European interests. Due to the significant Russian army and nuclear weapon arsenal, direct military conflict is not a real alternative to act against aggressive geopolitical activity of Russia, so European countries have to act in a different way against hostile Russian actions. Beside intelligence (secret services) and IT protection, the tools of economic warfare should also be considered. As a result of annexation of the Crimean Peninsula, several economic sanctions have been imposed on Russia since 2014, but other economic warfare instruments may also be considered. In my research, I investigated whether the artificial influence of oil prices could be an effective economic warfare tool against Russia's actions violating European interests. Analysing oil market data and military spending database linear regression relationship can be discerned between the price of crude oil and the evolution of military spending of Russia. So, the average negative effect on Russian military spending of 1% fall in oil prices can be quantified. According to my research results, European countries alone do not have sufficient economic potential to induce a sustainable and significant price drop on the world oil market, nevertheless in alliance with its allies – first of all the United States – it can/could be an effective geoeconomic tool against hostile Russian geopolitical steps.