Németország makrogazdasági elemzése

Hajnal Zsófia és Pammer Noémi és Szabó Gyula Németország makrogazdasági elemzése. In: Válogatott tanulmányok kutató hallgatók munkáiból az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatások eredményeiből. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 333-362. ISBN 9786155607745

[thumbnail of mtmt_Hallgatói_kötet_intreaktív_p333-362.pdf]

Előnézet

Szöveg
mtmt_Hallgatói_kötet_intreaktív_p333-362.pdf - Megjelent verzió
Download (1MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Dolgozatunk célja Németország általános gazdasági elemzése volt, továbbá három hipotézist vizsgáltunk meg. Ezek a hipotézisek az alábbiak:1. Németország gazdasági értelemben az Európai Unió motorjának tekinthető.2. A gazdaság bővülése hosszú távon fenntartható.3. A 2015. január 1jén bevezetett minimálbéremelés nem vetette vissza a növekedést és nem okozott emelkedő munkanélküliséget.Elemzésünkhöz a főbb makrogazdasági mutatókat, statisztikákat és aktuális szakcikkeket használtuk fel, annak érdekében, hogy minél szélesebb körű, pontosabb képet kapjunk az ország gazdasági helyzetéről, valamint jövőbeli kilátásairól. Többek között górcső alá vettük az ország GDPjét, államháztartási bevételeit és kiadásait, az államadósság szintjét, folyó fizetési mérlegét, monetáris és fiskális politikáját, foglalkoztatottsági adatait, társadalmi indikátorait és életszínvonalbeli mutatóit. Ezeket az adatokat igyekeztünk az EU, illetve OECDadatokhoz mérni, ennek segítségével megállapítani az ország EUn belüli gazdasági szerepvállalását. Megállapításunk szerint Németországnak, bár az EU motorjának tekinthető és ez a szerep a Brexit hatására valószínűleg erősödni fog, problémákkal is szembe kell néznie. A kutatásunk alapján a második hipotézis is igaznak bizonyult, hiszen a német gazdaság jelenlegi állapota fenntartható, még ha bizonyos jelek arra is utalnak, hogy hosszabb távon a társadalom elöregedése gondot jelenthet. Ennek megoldására a KözelKelet válságövezeteiből érkező menekültek, illetve az Unión belüli migráció jelenthetnek egyfajta megoldást, abban az esetben, ha sikeres integrációval párosulnak. Harmadik feltételezésünk igazolásához hosszabb távú vizsgálat szükséges, mert a minimálbéremelés hatásai jelenleg nehezen tetten érhetők.