Az Első világháború gazdasági és politikai következményei Közép-Kelet-Európában

Domonkos Endre (2016) Az Első világháború gazdasági és politikai következményei Közép-Kelet-Európában. In: Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok. Budapesti Gazdasági Egyetem, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Közgazdasági Intézeti Tanszéki Osztály, Budapest, pp. 19-39. ISBN 9786155607219

Előnézet

Szöveg
2_Domonkos.pdf - Megjelent verzió
Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Az első világháború súlyos gazdasági és politikai következményekkel járt a térség államaira nézve. Valamennyi közép-kelet-európai ország gazdasága 1918 végére az összeomlás szélére került. A fűtőanyag- és az általános élelmiszerhiány mellett a fizikai értelemben vett pusztítás, a humán erőforrás állományában bekövetkezett veszteségek, a pénzügyi káosz, a nemzeti valuták elértéktelenedése, valamint a fizetési mérleg nehézségek és a régió egyes államaiban (Magyarországon és Lengyelországban) jelentkező belpolitikai instabilitás tovább súlyosbította Kelet-Közép-Európa országainak helyzetét. Tanulmányom célja az első világháború kelet-közép-európai térségre gyakorolt gazdasági és politikai hatásainak átfogó értékelése. Vizsgálódásom középpontjában ezért a területi változások során megnyilvánuló politikai problémák mellett az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamaiban kibontakozott gazdasági nehézségek (háborús károk és infláció hatásai) elemzése áll. Jóllehet Bulgária földrajzi értelemben nem volt része az Osztrák-Magyar Monarchiának, de az oszmán uralomtól való felszabadulást követően a balkáni állam gazdaságilag is szorosan kötődött az Monarchiához. A hagyományos, sokszor leegyszerűsítő megközelítések az infláció nemzetgazdaságokra gyakorolt káros hatásait hangsúlyozzák. Ugyanakkor a legújabb kutatások rámutattak az inflációs konjunktúra rövid távú pozitív hatásaira és gazdaság stabilizálásában játszott szerepére. Az első világháborút követő időszakban megnyilvánuló infláció egyszerre jelentett betegségtünetet és gyógymódot. Kelet-Közép-Európában a pénz elértéktelenedésének folyamata ugyanis nemcsak áthidalta az általános tőkehiány és az alacsony belső tőkefelhalmozásból származó problémákat, hanem hozzájárult a háborúban elpusztult termelési kapacitások helyreállításához, s végső soron mesterséges gazdasági konjunktúrát eredményezett a térség államaiban. Kutatásom során 7 kelet-közép-európai országban (Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Bulgária, Románia, Csehszlovákia és Lengyelország) vizsgáltam az inflációs konjunktúra nemzetgazdaságokra gyakorolt hatásait. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy az infláció hosszabb távon káros következményekkel járt a régió országaira nézve, mivel a tőke nagy része a produktív vállalatok helyett spekulatív befektetések felé fordult, s nem oldotta meg a kelet-közép-európai államok alapvető gazdaságszerkezeti problémáit (általános tőkehiány és a belső tőkefelhalmozás alacsony szintje). Társadalmi következményei szintén súlyosak voltak, melyek a reálbérek színvonalának csökkenésében, a középrétegek, valamint a bérből és fizetésből élők életszínvonalának visszaesésében mutatkozott meg. Dolgozatomban terjedelmi korlátok miatt nem foglalkoztam Kelet-Közép-Európa országainak belpolitikai eseménytörténetének ismertetésével.

Abstract

The World War I. had got serious economic and political consequences on the Central and Eastern European States. By the end of 1918 the economies of the whole region were on the collapse. The lack of fuel and food supply, the physical destruction, the losses in the human resources, the financial chaos, the devaluation of national currencies and current account deficit problems and last the instability occurred in some countries (see Hungary and Poland) aggravated the situation of the Central and Eastern European countries. The endeavour of my essay is to evaluate the economic and political consequences of World War I. in Central and Eastern Europe. Emphasis will be given not only on the problems, which were caused by the territorial changes, but also on the economic difficulties in the region, such as the impacts of damages of the war and inflation in the new States, which were created after the collapse of Austro-Hungarian Monarchy. However Bulgaria wasn’t part of the Austro-Hungarian Monarchy after ceasing of the Ottoman regime, the Balkan country had got strong economic relations with the Dual Monarchy. The conventional economic theories always emphasize the negative impacts of inflation on the national economies. But new researches pointed out the role of short-term inflation in the economic growth and stabilisation. After the period of World War I. inflation was to be understood as a symptom and a therapy. In Central and Eastern Europe inflation not only bridged the main problems of the general lack of capital and internal capital accumulation, but also contributed to restore the destroyed production capacities, and thus finally caused an artificial economic growth in the states of the region. In my research I focused on analysing the impacts of inflation in seven Central and Eastern European countries (Austria, Hungary, Yugoslavia, Bulgaria, Romania Czechoslovakia and Poland). It must be stated that inflation had got negative effects on the whole region, because major part of the capital didn’t promote the creation of productive companies but flew into speculative investments and didn’t solve the fundamental economic structural problems of Central and Eastern European countries such as general lack of capital and low internal capital accumulation. As far as inflation was concerned its impacts on the society were harmful, which caused decrease both in the real wages and standard of living of the middle class. Because of limited extent I didn’t deal in my essay with the evaluation of domestic policy issues in Central and Eastern European countries.