Rózsás Tamás (2018) A múlt szigete: Rendszerváltások tanulságai és Kuba jövője. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2018 (2). pp. 19-39. ISSN 2630-886X
Előnézet |
Szöveg
ROZSAS_Tamas.pdf - Megjelent verzió Download (1MB) | Előnézet |
Absztrakt (kivonat)
A Karib-térség legnagyobb országa, Kuba, többszörösen is szigetország. Földrajzi értelemben az ország az Antillák legnagyobb szigetét és néhány további szigetet foglal magába. Politikai értelemben Kuba a világ kevés megmaradt szocialista országa közé tartozik, ahol a gazdaságot még központi tervezéssel próbálják irányítani. Kuba sziget az időben is. Részben a tervgazdaságnak, részben az amerikai embargó miatt az ország sok szempontból ma is az 1950-es éveket idézi korabeli, gyakran szovjet motorokkal hajtott amerikai autóival és kinek-kinek ízlése szerint kopott vagy patinás épületeivel. Az 1980-as évek végén Kelet-Európában és a Szovjetunióban elindult és a következő években történelmi léptékben gyorsan lezajlott rendszerváltásokat látva sokan Kubában is gyors változásokat vártak a Szovjetunió összeomlását követően. Ezek a változások azonban azóta sem következtek be. A kontraszt ugyanakkor egyre nagyobb Kuba és a térség országainak fejlődése között, a tervutasításos modell pedig mindenhol máshol is vesztésre áll. Kína ugyan elvileg még a szocializmust építi, a következő száz évben azonban már döntően kapitalista eszközökkel. Észak-Koreában az emberek éheznek és nyomorognak. Vietnam és Ázsia többi szocialista orientációjú országa pedig vagy már feladta a tervgazdaságot, vagy Kínához hasonlóan az egypárt rendszer leple alatt csendben távolodik tőle. A Szovjetunió összeomlását követően Kuba szintén reformokra kényszerült, a valódi rendszerváltás azonban még várat magára. Milyen tapasztalatokat lehet a már lezajlott és a folyamatban lévő rendszerváltásokból Kubában felhasználni? Mit mondhatunk a korábbi tapasztalatok alapján egy kubai rendszerváltás és annak sikere esélyeiről? Hogyan alakultak a kubai rendszerváltásra vonatkozó várakozások a Szovjetunió összeomlását követően? Írásomban ezekkel a kérdésekkel foglalkozom az elmúlt évek kubai rendszerváltásra vonatkozó kutatásai alapján.
Abstract
The largest country of the Caribbean, Cuba, is an island in more than one sense. In geographic sense, the country covers the largest island of the Antilles and several other islands. In political sense, Cuba is among the few remaining socialist countries of the world still experimenting with central planning in the economy. Cuba is also a time capsule. Due to central planning in the economy and also to the American embargo, the country recalls the 1950s in many ways with its old American cars often powered by Soviet made engines and, according to anyone’s taste, its worn or patinated buildings. Looking at the transitions that started in the late 1980s in Eastern Europe and the Soviet Union and taking place in a fast pace on historical scale, many expected fast changes in Cuba after the collapse of the Soviet Union. These changes, however, have not happened so far. At the same time, the contrast between the development of Cuba and other countries of the region has been increasing and the central planning model is loosing ground everywhere else as well. In theory, China still pursues socialism but for the next hundred years they still mainly rely on capitalist methods. In North Korea, people are starving and living in extreme poverty. Vietnam and other countries of Asia known as oriented towards socialism have either given up central planning already or, similarly to China, have been drifting away from it silently under the cover of a one party system. Cuba also implemented reforms after the collapse of the Soviet Union. A true transition, however, has not yet started. What lessons of past and ongoing transitions hold for Cuba? What these lessons say about the odds of a Cuban transition? How expectations of a Cuban transition evolved after the collapse of the Soviet Union? I will cover these topics on the following pages.
Tudományterület / tudományág
társadalomtudományok > közgazdaságtudományok
Kar
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Szervezeti egység
Közgazdasági és Módszertani Intézeti Osztály
Intézmény
Budapesti Gazdasági Egyetem
Mű típusa: | Cikk | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Szerző publikációban használt neve: |
|
||||||
Felhasználó: | Jurcza Tünde | ||||||
A mű MTMT azonosítója: | 30338677 | ||||||
Rekord készítés dátuma: | 2019. Feb. 06. 14:29 | ||||||
Utolsó módosítás: | 2020. Szep. 10. 13:27 | ||||||
URI: | https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1035 |
Actions (login required)
Tétel nézet |