Egy szegény olajexportőr problémái - Nigéria külkereskedelme 2000-2015 között

Hrabovszki Ágnes Zsuzsa (2018) Egy szegény olajexportőr problémái - Nigéria külkereskedelme 2000-2015 között. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 2018 (2). pp. 40-54. ISSN 2630-886X

[thumbnail of HRABOVSZKI_Agnes_Zsuzsa.pdf]

Előnézet

Szöveg
HRABOVSZKI_Agnes_Zsuzsa.pdf - Megjelent verzió
Download (2MB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Nigéria az afrikai kontinens legnagyobb olajkitermelője és exportőre. Erősen monokultúrás gazdaság; az ország kivitelének a vizsgált időszakban több mint 90 százalékát az ásványolajtermékek tették ki. 2005 után megfigyelhető némi diverzifikálódás, ám többnyire eseti értékesítések; nincs meghatározó húzóágazat vagy termék, bár az ország rendelkezik olyan alternatív termékekkel, amelyeknél komparatív előnyöket élvez. Az ország kivitele és behozatala lassú ütemben, folyamatosan bővült a kilencvenes évek óta, a jelentős növekedés 2005-ben kezdődött és 2011-ben tetőzött. Az USA jelentősen lecsökkent nigériai olajimportja és az olajárak mélyrepülése az olajexportból származó bevételeket 2015-re majdnem harmadára csökkentette. Az ország külkereskedelmi mérlege a jelentős pozitívumok után 2015-ben egyensúlyközeli helyzetbe került. Alkalmazkodva a csökkenő bevételekhez, az import 2011 után jelentős visszaesést mutat. 2000 és 2010 között az ország a gazdasági komplexitási index szerinti rangsorban a 120-121. helyeket foglalta el. 2010 után a gazdaság komplexitása folyamatosan javult, 2014-re a 103. helyet foglalta el az országok között 33 olyan termék exportjával, amely egynél nagyobb RCA-val rendelkezett. A Szövetségi Kormány diverzifikációs stratégiája keretében számos exportösztönző intézkedést vezetett be, ám ezek hatása elmaradt a várakozásoktól. Igazán hatásosnak csak a közvetlen exporttámogatás bizonyult, ez azonban ellentétes a WTO normáival, és alkalmazása nem biztosít hosszabb távú előnyöket a hazai gazdálkodók számára. Megállapítható, hogy a kormány deklarált szándéka és intézkedései ellenére Nigéria nem indult el a diverzifikáció útján, olajdollárjait nem tudja a külpiacokon versenyképes gazdasági ágazatok fejlesztésére fordítani.

Abstract

Nigeria is the largest oil extractor and exporter in Africa. Its economy is vastly monocultural; petroleum products accounted for more than 90 percent of the country’s exports during the period under review. Some diversification can be observed after 2005, but mostly occasional trades; there is no leading sector or product. However, the country has alternative export products with comparative advantages. The country's exports and imports have been slowly increasing since the nineties, with significant growth beginning in 2005 and peaking in 2011. The substantially reduced amount of import of Nigerian oil by the USA, along with low oil prices, reduced oil revenues by nearly a third to 2015. The country maintained its positive foreign trade balance in 2015, but the surplus was at the lowest level this year during the examined period. Adapting to the declining income, imports after 2011 show a significant downturn. Between 2000 and 2010, Nigeria ranked as 120th or 121st on the Economic Complexity Index. After 2010, the complexity of the economy has gradually improved, ranking 103rd on the index with 33 products with an RCA higher than one by 2014. The Federal Government’s diversification strategy encompassed numerous export promotion measures, but they proved to be less effective than expected. The only truly effective stimulus was direct export promotion, which is in opposition with WTO norms, and application does not provide long-term benefits for domestic operators. It can be stated that, despite the declared intention of the Government, Nigeria has not started diversification, it cannot effectively use the petrodollars to develop globally competitive industries.