Uniós külkapcsolati és külpolitikai stratégiák a globalizálódó világban

Losoncz Miklós (2021) Uniós külkapcsolati és külpolitikai stratégiák a globalizálódó világban. In: Az új világrend kialakulása: Az EU–USA–Kína hatalmi háromszög. Noran Libro Kiadó, Budapest, pp. 89-117. ISBN 978-963-517-351-8

[thumbnail of Az új világrend kialakulása (nyomdai belív) (1).pdf]

Szöveg
Az új világrend kialakulása (nyomdai belív) (1).pdf - Megjelent verzió
Restricted to Csak regisztrált felhasználók
Download (479kB)

Absztrakt (kivonat)

Az utóbbi 15–20 évben az USA dominanciájának gyengülése, a Trump-elnök- ség következményei, az amerikai külpolitika súlypontjának Európából más tér- ségekbe való áttevődése, Kína felemelkedése és autoriter vezetők irányítása alatt álló regionális középhatalmak (Oroszország, Törökország, Brazília, India és Irán) aktivitásának erősödése nyomán a nemzetközi politikai és gazdasági rendszer polarizáltsága mérséklődött. A hosszabb távú növekedési trendek szerint a 2030- as évtized elején egy ország sem lesz hegemón hatalom. A nagy- és középhatalmak közötti rivalizálás a szabályalapú nemzetközi rend meggyengüléséhez vezetett nagyrészt annak következtében, hogy a világ- gazdasági kapcsolatok, ezzel összefüggésben a nemzetközi erőviszonyok alaku- lásában, illetve alakításában előtérbe kerültek a geostratégiai és hatalmi ténye- zők, valamint a biztonságpolitikai szempontok a tisztán gazdasági, azon belül kereskedelmi és kereskedelempolitikai faktorok, megfontolások és szabályok rovására. Az USA és Kína az EU-tól eltérően értékeli és választja el egymástól a gazdasági és a geopolitikai érdekeit. Mindez alól a globális gazdasági folya - matokat kiemelkedő mértékben befolyásoló Európai Unió sem tudta kivonni magát, amelynek intézményei és tagállamai – háttérben tartva a hatalompoliti- kai megfontolásokat –, évtizedeken keresztül a gazdasági integrálódásra össz- pontosították energiáikat. Az európai integráció előtti legfőbb kihívás az átalakuló, a korábban elfo- gadott szabályok helyett a politikai tényezők által dominált nemzetközi kör - nyezethez való átfogó alkalmazkodás, a világgazdasági pozíciók által indokolt- nál szerényebb nemzetközi gazdasági és politikai befolyás erősítése. Ennek az aszimmetriának a fennmaradása, az EU külső biztonság- és geopolitikai ténye- zőknek és törekvéseknek való nagymértékű kiszolgáltatottsága, az egymással rivalizáló hatalmi blokkok közötti sodródás hosszabb távon nemcsak a világ - gazdasági pozíciókat, hanem az elért gazdasági fejlettségi szint, életszínvonal ÚJ VILÁGREND KIALAKULÁSA 02.indd 89 2021. 11. 30. 9:10:33 – 90 –LOSONCZ MIKLÓS: Uniós külkapcsolati és külpolitikai stratégiák a globalizálódó világban és életforma fenntartását és az integrációs folyamatok során létrejött entitás fenn- maradását is veszélyeztetheti. A téma elemzését új megvilágításba helyezi és különösen időszerűvé teszi az Egyesült Királyság Európai Unióból való kiválásának és a koronavírus-jár- ványnak a nagyszámú következménye, továbbá néhány más globális fejlemény. A brexit egyrészt közép- és hosszú távon hátrányosan érinti az EU világgaz - dasági és -politikai pozícióit, nemzetközi befolyását, másrészt viszont – cete- ris paribus – erősítette az Unió egységét és a korábbinál kedvezőbb feltételeket, esélyeket teremt az integráció több területén a belső reformokhoz. A korona- vírus-járvány közvetlenül az ellátásbiztonsági szempontok előtérbe kerülése, közvetve a globális gazdasági növekedési irányzatok módosulása miatt vezet- het a világgazdasági kapcsolatrendszer Európai Uniót is érintő átrendeződésé- hez. A globális fejlemények között megemlíthető még a migrációs nyomás, ami különös aktualitást kap a NATO-erők Afganisztánból való kivonulása nyomán, és ami nem függetleníthető a globális környezeti problémáktól és a demográfiai trendektől, amelyek maguk is önálló kihívások. A téma exponálásának megfelelően e tanulmány célja az Európai Unió nem- zetközi kapcsolatokban elfoglalt jelenlegi, illetve közép- és hosszú távon vár- ható pozícióinak a bemutatása és elemzése hivatalos dokumentumok és szakérői vélemények alapján. Ennek megfelelően középpontjában egyrészt a nemzet- közi fellépésre vonatkozó uniós stratégiák, elképzelések, koncepciók és érdek- viszonyok áttekintése és kritikai elemzése, másrészt az azokhoz kapcsolódó külső és belső mozgástér, lehetőségek és korlátok, valamint követelmények feltérképezése áll. Az írás arra a kérdésre keresi a választ, hogy az EU milyen módon alkalmazkodott a külső környezet kihívásaihoz, és gazdasági és pénz- ügyi potenciáljára, azon belül az euró világgazdasági súlyára, továbbá a keres- kedelem- és versenypolitikára, a belső piaci normaalkotásra és az integráció továbbfejlesztésére mint alapra és eszközre támaszkodva milyen módon aknáz- hatja ki stratégiai célok érvényesítésére, beleértve az EU nemzetközi befolyásá- nak növelését (aminek természetesen megvannak a kockázatai). Ehhez a poli- tikai akarat mellett célirányos cselekvésre van szükség. Az írás vezérfonala az Unió mint egység közös cselekvési hajlandóságának, illetve cselekvőképességé- nek alakulása az ezt leíró fogalmak alapján. A globális befolyás érvényesítésének belső, azaz az uniós intézményektől és a tagállamoktól függő, valamint külső, azaz azoktól jórészt független kon - díciói vannak. Az integráción belüli feltételek között politikai, gazdasági, jogi, intézményi, döntéshozatali stb. tényezők, illetve cselekvési szándékok és képes- ÚJ VILÁGREND KIALAKULÁSA 02.indd 90 2021. 11. 30. 9:10:33 – 91 –LOSONCZ MIKLÓS: Uniós külkapcsolati és külpolitikai stratégiák a globalizálódó világban ségek említhetők. A belső feltételek a meghatározók, amelyek viszont minden- kor az adott külső környezetben érvényesülnek. A tanulmány a témára vonatkozó uniós és egyéb nemzetközi és hazai hivata- los dokumentumok, illetve szakirodalmi források, szakértői vélemények feldol- gozásán alapul, amit adott esetben statisztikai adatok elemzése egészít ki. Ahol szükséges, ott utal bizonyos történelmi előzményekre. Az elemzéshez a kerete- ket az Európai Unió külső tevékenységére vonatkozó joganyag és szakirodalom adja. A stratégiákat és egyéb koncepciókat a külső kihívások alapján mutatja be és értékeli. A brexit utáni Európai Unió számszerűsíthető világgazdasági pozí- cióit részletesen elemeztem egy könyvfejezetben (2020), ezért erre ez a tanul - mány itt nem vagy csak érintőlegesen tér ki. A tanulmány időhorizontját a 2000- es évek képezik. Ennek megválasztása abból adódik, hogy ennek az időszaknak az elején jelentek meg az első stratégiai koncepciók az Európai Unió külkapcso- lataiban és külpolitikájában. Ez az írás először az uniós stratégiák jogszabályi alapjait tekinti át, majd a közös kereskedelempolitikát elemzi. Ezután tárgyalja a közös kül- és bizton- ságpolitikát, a mondanivalót az európai biztonsági stratégia és a globális stra- tégia köré csoportosítva, majd a stratégiák uniós költségvetésből való finanszí- rozását, végül a lehetséges jövőbeli stratégiai megközelítéseket.