Fuzzy modell alkalmazása a kis-és középvállalkozások digitalizációjában

Gubán Ákos és Sándor Ágnes (2019) Fuzzy modell alkalmazása a kis-és középvállalkozások digitalizációjában. In: Kutatói innovációk Válogatás egy kutatási projekt eredményeiből az EFOP 3.6.1-16-2016-00012 számú projekt keretében végzett kutatásokból. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 91-105. ISBN 9786155607752

Szöveg Kutatói innovációk egybe_p091-105.pdf - Megjelent verzió Restricted to Csak az archívum karbantartója Download (801kB)

Absztrakt (kivonat)

Közismert tény, hogy a digitalizáció jelentős hatást gyakorol a vállalatokra, és a különböző technológiák szintén nagy hatással vannak a kis-és középvállalkozásokra. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a digitalizáció nem csak a technológiáról szól, hanem a stratégiáról és a gyors változások adaptációs képességéről is. Ahogyan a vállalatok elmozdulnak a digitális érettség felé, egyre valószínűbb, hogy rendelkeznek digitális stratégiával és egy olyan kultúrával, amely ösztönzi a vállalatot a kockázatvállalásra. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a kkv-k digitális érettségét egy fuzzy modell alkalmazásával. Tanulmányunkban a modell kezdeti fázisát mutatjuk be, amelyben meghatározzuk a digitális érettség komponenseinek súlyát. A kkv-k digitalizációjában az információs technológia alapvető jellemzőjére öt faktort különítettünk el. Ezek: a szoftver, a hardver, menver, orgver és online jelenlét. A fuzzy modell alkalmazásának haszna, hogy olyan rendszerek leírására alkalmazható, amelyek analitikusan kevéssé vagy egyáltalán nem modellezhetők, és lehetővé teszik egy olyan logikai rendszer megalkotását, amely hasonló az emberi gondolkodáshoz. Afuzzy modellthasználatát az isindokolja, hogy bizonyos esetekben az adott szoftverkörnyezethez kapott numerikus érték lehetmegfelelő, de lehet elégséges is.Egy kétlépcsős fuzzy modellthasználtunk a vállalat digitalizációjának meghatározására. Az első lépésben, mivel az egyes faktorcsoportok nem azonos súlyúak az érettség-indexben, egy szakértői kérdőívet küldtünk azonIT szakembereknek, akik ismerik ezt a témát.A kitöltött kérdőívek esetében Guilford és páros összehasonlítási módszereket alkalmaztunk, amellyel akövetkezetlen válaszokatkiküszöböltük. A kitöltött kérdőívek eredménye alapján a legfontosabb tényezőnek a menver bizonyult, amelyet az orgver követ. Ezt követi a szoftver, azonline jelenlét és végül a hardver áll a fontossági rangsorban. Az eredmény először meglepetést okozott, mivel az IT szakemberektől azt vártuk, hogy a szoftver környezetnek adnak prioritást. Másrészt az is egyértelmű, hogy a jelenlegi kkv környezetben hiány van felkészült IT szakemberekből. Az eredményt alátámasztja az a tény is, hogy hiába rendelkezik a vállalat megfelelő IT eszközökkel, ha az alkalmazottak és a vezetés nem tudja a célnak megfelelően használni, akkor nem tudnak a rendelkezésre álló adatokalapján tervezni és elemezni. A súlyok meghatározása után, a trapéz alakú tagsági függvények bizonyultak a legmegfelelőbbnek a modell leírására, mivel azok könnyen kezelhetőek és tiszta szerkezetűek. A szakemberekkel készült mélyinterjúk alapján négy és három értékkel rendelkező nyelvi változót használtunk a kezdeti modellezéshez. A későbbiekben a Guilford módszerrel levezetett súlyokat fogjuk használni a szabályok tervezéséhez.

Tudományterület / tudományág

társadalomtudományok > szociológiai tudományok

Kar

Gazdálkodási Kar Zalaegerszeg

Intézmény

Budapesti Gazdasági Egyetem

Mű típusa:	Könyv része
Szerző publikációban használt neve:	Publikációban használt név ORCID MTMT szerző azonosító Gubán Ákos 10011932 Sándor Ágnes 10045270
Kulcsszavak:	Digitális érettség, Fuzzy rendszer, hardver, szoftver, menver, orgver, online jelenlét, Guilford módszer, digital maturity, fuzzy model, hardware, software, peopleware, orgware, online presence, Guilford method
Felhasználó:	Eszenyi-Bakos Kinga
A mű MTMT azonosítója:	31159797
Rekord készítés dátuma:	2021. Jún. 02. 11:14
Utolsó módosítás:	2021. Jún. 02. 11:14

Actions (login required)

Tétel nézet