Gyene Pál (2015) Az összehasonlító módszer és alkalmazásának korlátai politikatudományban. Multidiszciplináris kihívások, sokszínű válaszok, 1. pp. 26-30.
Preview |
Text
Gyene Pál_2015_1.pdf - Published Version Download (347kB) | Preview |
Abstract
Az összehasonlító módszer az empirikus társadalomtudományi kutatás egyik széles körben alkalmazott módszere a kísérleti, a statisztikai és a leíró-esettanulmány módszere mellett. A „makroszociális fókusz” miatt az összehasonlító politikai kutatások talán legalapvetőbb módszertani korlátját a „sok változó, kis esetszám” problémában kell látnunk, azaz amikor a szóba jöhető magyarázó változók száma megközelíti, vagy akár meg is haladja a vizsgált esetekét és így a változók empirikus kapcsolatának ellenőrzése a parciális korrelációk statisztikai eszközével nem megvalósítható. Alapvetően két útja lehetséges az empirikus kutatások során a „sok változó, kevés eset” probléma jelentette módszertani akadály áthidalásának: a „leginkább hasonló rendszerek” módszerének nevezett eljárás lényege, hogy a kutatás során igyekeznek egymáshoz minél több tekintetben hasonló eseteket (pl. országokat) kiválasztani. A „leginkább különböző rendszerek” módszerét követve a kutatók egymástól a legtöbb tekintetben különböző rendszerekben keresnek megegyező mintázatot mutató empirikus összefüggéseket.
Abstract
Comparative method is one of the most widely applied scientific method of social sciences, beside the experimental, statisitical and case study methods. Because of the macrosocial focus the most common barrier of nay comparative research is the so-called „many variables, few cases” problem: when the number of variables that may be relevant is closing or even exceeding the number of examined cases, so the empirical connection between variables is not poosible by apllying the statistical method. There are two possible ways to bridge the methodological barrier of „many variables, few cases” problem. By applying the most similar systems design we try to compare cases (e.g. countires) similar in as many aspects as possible. By following the opposite logic most different systems design means that resaerchers try to find identical empirical patterns between certain variables in every other aspect totally different systems (e.g. countires).
Tudományterület / tudományág
társadalomtudományok > politikatudományok
Faculty
Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
Institution
Budapesti Gazdasági Egyetem
Item Type: | Article | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Creators: |
|
||||||
Depositing User: | Jurcza Tünde | ||||||
Identification Number: | nem részletezett | ||||||
Date Deposited: | 2020. Feb. 04. 15:38 | ||||||
Last Modified: | 2020. Aug. 26. 16:25 | ||||||
URI: | https://publikaciotar.uni-bge.hu/id/eprint/1207 |
Actions (login required)
View Item |