Kevert módszertani megközelítések. Elémleti és módszertani alapok

Géring Zsuzsanna és Király Gábor és Dén-Nagy Ildikó (2014) Kevert módszertani megközelítések. Elémleti és módszertani alapok. Kultúra és közösség, V. (2.). pp. 95-104. ISSN 0133-2597

Előnézet

Szöveg
Kiraly_etal_2014.pdf - Megjelent verzió
Download (165kB) | Előnézet

Absztrakt (kivonat)

Írásunk arra a jelentős módszertani paradigmaváltásra kíván reagálni, ami az utóbbi évtizedben zajlott a társadalomtudományi kutatásokban. A hagyományos kvantitatív versus kvalitatív kutatói preferenciát és elkötelezettséget rendre felülírta ugyanis az az igény, hogy keverjük és együttesen használjuk a módszereket. A kevert módszerek (mixed methods) népszerűségét mutatja, hogy egyre több olyan kutatás eredményeit ismerhetjük meg, amelyik már tudatosan ebből az új irányból közelíti vizsgálatának tárgyát, legyen szó akár a legváltozatosabb társadalmi témákról is (Hesse-Biber 2010). A módszer elterjedését segítette az a kutatói cél, hogy a körülöttünk lévő világot egyre komplexebben írjuk le, és lépjünk túl a korábbi töredezettségen és módszertani korlátokon. A kevert módszertan iránti igény megerősödésével párhuzamosan megfi gyelhetjük a terület intézményesülését is. A módszertani oktatásban szintén egyre nagyobb szerepet kap a kevert módszerekről szóló tananyag, és egyre több kutatói kézikönyv és tankönyv foglalkozik a témával (Creswell – Plano Clark 2011; Hesse-Biber 2010). 2007-től jelenik meg a Th e Journal of Mixed Methods Research című, néhány év alatt kiemelkedő presztízst szerző folyóirat, amelyik bevezető írásában már a kevert módszer új korszakáról szólt. Szintén 2007-ben indították útjára, és hasonlóan magasra értékelt az International Journal of Multiple Research Approaches, amelyben különszámot szenteltek többek között a kevert módszer oktatásának, illetve annak, hogyan lehet minél hatékonyabban alkalmazni a módszert például az egészségügy, az oktatás vagy éppen az üzleti és menedzsment-tudományok kutatásában. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a kevert módszertan alkalmazása többnyire kívül maradt a hazai társadalomtudományi kutatók érdeklődésén (kivétel Budai 2004; Sántha 2012, 2013; Vitrai 2011; Jenes 2012). Miközben módszertanilag egyre kifi nomultabb felépítésű kutatások és publikációk jelennek meg, ezek többnyire zárt módszertani struktúrákban mozognak. Úgy véljük, hogy a módszer nem-alkalmazásának oka lehet az ezzel kapcsolatos ismeretek szórványos elterjedtsége. Jelen írásunkban éppen ezért a módszer elméleti megfontolásaival foglalkozunk. Tanulmányunk első részében áttekintést adunk a kevert módszer fogalmáról, történetéről és irányzatairól, amelyek alapján kirajzolódik egy, a kutatások során alkalmazható tipológia. A második részben a kevert módszerek négy fő felépítését mutatjuk be, a módszertani megfontolások mellett konkrét példákat, sikeres kutatási projekteket is megemlítve. Az írás végén összefoglaljuk a módszer relevanciájára vonatkozó legfontosabb megállapításainkat.

Abstract

Our paper provides an overview of the different approaches in mixed methods research. We present both theoretical and methodological considerations in relation with this methodological paradigm which is often utilised in the international sociological arena but only touched upon sporadically in the Hungarian. The first section of the paper discusses the development of the approach based on the most cited articles of the field. The second section delineates the four most often applied research designs and offers examples to each. Our conclusion underlines key points about mixed method research. We argue that the well-founded elaboration and thoughtful utilisation of these research designs can greatly enhances the effi ciency of research activities and the validity of their results.