A kísérletezés szerepe a gazdálkodástudományi kutatásokban

Kása Richárd és Réthi Gábor (2020) A kísérletezés szerepe a gazdálkodástudományi kutatásokban. Prosperitas, 7 (3). pp. 4-20. ISSN 2786-4359

Előnézet

Szöveg
2020-3 Kása-Réthi.pdf - Megjelent verzió
Download (1MB) | Előnézet

Hivatalos webcím (URL): https://doi.org/10.31570/Prosp_2020_03_1

Absztrakt (kivonat)

Minden kutatásban, de a társadalomtudományi, azon belül is a gazdálkodás- és szervezéstudományi kutatásokban fokozottan lényeges cél, hogy a kutató személye, a választott kutatási módszer és a befolyásoló tényezők hatásainak kiszűrésével tárjuk fel az objektív igazságot. Ennélfogva a kutatások elemzési kereteinek előre meghatározottaknak, ugyanakkor univerzálisaknak kell lenniük, az elemzési modell változói gyakran alacsonyrendű skálán mértek, kategóriaalapúak, az elemzési folyamat konvergens, logikailag jól követhető, objektív. Azonban az a tény, hogy a fenti tudományág emberek (szervezetek) közötti kapcsolatokkal foglalkozik, valamint az, hogy a kutató maga is része a kutatás tárgyának, jelentősen megnehezíti az elvárt objektivitás elérését. Erre a problémára adhat megoldást a kísérleti módszerek alkalmazása. Ebben a cikkben egy szisztematikus szakirodalom-feltárást és -elemzést végzünk el, melynek célja, hogy felderítsük, mennyire elterjedt a kísérletezés szerepe a mértékadó szakirodalomban az üzleti, azon belül is a vállalat-gazdaságtani irodalomban.

Abstract

Concerning all research efforts, but particularly with respect to research in the field of social sciences, and within it in management and organisation studies, an important objective of any research is to discover the objective truth by way of excluding all impacts of the researcher, of the selected research method and of all factors exerting any influence. Given this, the analytical frameworks of such research efforts must be pre-determined but at the same time universal. In addition, the referent variables of the analytical model in question must be situated on lower-level scales, must be based on categories, and the analytical process must be convergent, logically sound and objective. On the other hand, the fact that the above field of science also deals with relationships between persons (organisations) and that the researcher is also part of the object of research make the expected level of objectivity particularly difficult to achieve. This problem can be addressed through the use of experimental methods. This study presents a systematic literature review and analysis to present the extent to which experimentation is used in the literature, especially in the literature of business studies and business economics.